Róna Dániel blogja

7. Medián napi(t)rend: a Lex CEU társadalmi fogadtatása

2017. május 24. 14:13 - RónaDániel

A választóközönség jelentős része a politikai ízlésével ellentétes médiából is szokott tájékozódni, és a vidéki emberek médiahasználata is csak néhány csatorna esetében tér el jelentősen a fővárosiakétól, jóval több a hasonlóság, mint a különbözőség. Ennek ismeretében talán már nem meglepő, hogy a Medián. 2017 április 21-e és 26-a között felvett adatai szerint a népesség az áprilisi politikai napirendet pártpreferenciától, médiafogyasztási szokástól, és településtípustól szinte függetlenül, egységesen érzékelte: minden csoport elsöprő többsége – előre megadott válaszopciók nélkül, tehát magától – valamilyen formában a CEU-t emelte ki, mint a saját szempontjából fontos ügyet. Ráadásul a többség a kormányzatot élesen bíráló álláspontot osztotta.

Az utóbbi hetek-hónapok egyik legtöbbet tárgyalt kérdése az, hogy a CEU-ügy csökkentette-e a Fidesz népszerűségét. Korábban már írtam róla, hogy számos ügy gyakran csak hosszú távon fejti ki hatását, mivel nem (csak) önmagában fontos, hanem alkalmasint megváltoztatja a politikai diskurzus dinamikáját, a politikai szereplők narratíváját. Véleményem szerint könnyen lehet, hogy a CEU is ilyen ügy.

A CEU-val kapcsolatos elemzéseket alapvetően dominálta a következő megállapítás: igaz, hogy a fővárosban sokan tiltakoztak az egyetem ellehetetlenítése ellen, ám a vidékieket és az alacsonyabb végzettségűeket az ügy hidegen hagyta. Sőt, a feltételezések szerint az utóbbiakhoz ezek a hírek jó eséllyel el sem jutottak, mivel ők Mészáros Lőrinc megyei napilapjaiból és a kormánypropaganda híradóiból (közszolgálati tévék és TV2) tájékozódnak, így tehát alternatív valóságban élnek. Böcskei Balázs szerintkutatások hiányában is megállapítható, hogy a CEU ügye és a tiltakozások jelen formája nem képes az internetadóhoz vagy a vasárnapi zárva tartáshoz hasonló, társadalmi csoportokon, osztályokon, érdekeken és szavazótáborokon átívelő „mozgalmi” koalíciót létrehozni.” (Kiemelés tőlem).

Noha teljes bizonyosságot nem remélhetünk ezekben a kérdésekben, azért a fenti feltételezések igazságtartalmáról sokat elárulnak a rendelkezésre álló adatok. A Medián és a Mérték médiaelemző műhely 2016 szeptemberében végzett átfogó kutatása szerint a magyar lakosság médiafogyasztása kifejezetten sokszínű és alapvetően nem pártos. Hasonló arányban nézik a kormányzati és ellenzéki csatornákat a Fidesz, a baloldal, és a Jobbik hívei: a lakosság igen jelentős része politikai ízlésével teljesen ellentétes médiatartalmat is fogyaszt (ezért is tűnik az én szememben öngólnak az MSZP kormánypárti médiát bojkottáló döntése). Sőt, még csak az sem igaz, hogy vidéken a választópolgárok egyoldalúan függnének a kormánypropagandától: az 1. ábrából látszik, hogy a legbefolyásosabb médiacsatornák közül egyedül – az ebben a mezőnyben olvasottság szerint másodvonalbelinek számító – 444.hu hírportál és a megyei napilapok (és félig-meddig még a Simicska kezéből kivett ClassFM) azok, amelyeknek karakteresen fővárosi (444), illetve vidéki (megyei napilapok) közönsége van. Az összes többit vegyesen fogyasztják a budapesti, városi, és még a kistelepüléseken élő választópolgárok is. Ki gondolta volna például, hogy az ATV-t és a HírTV-t hasonló arányban nézik a kistelepüléseken (és nagyobb arányban a városokban), mint amennyien a megyei napilapokat olvassák? Vagy azt, hogy a falvakban élők kétharmada már 2015-ben is rendelkezett okostelefonnal? (A Facebook esetében azoknak az arányát jelöli az ábra, akik legalább heti rendszerességgel onnan tájékozódnak.)

  1. ábra. A magyar lakosság médiafogyasztásának fő jellemzői településtípus szerint (legalább heti rendszerességű fogyasztók százalékos aránya)

blog7_1.jpg

Drámai különbségek végzettség tekintetében sincsenek, egyedül az internet-alapú tájékozódás az, amely észrevehetően kevéssé jellemző az alacsonyabb iskolai végzettségű választópolgárokra. Az persze igaz, hogy az RTL híradó néhány perces hírblokkjai kivételével kirajzolódik az a tendencia, hogy a kormánypárti csatornákat arányaiban több kistelepülésen élő, az ellenzékieket pedig több fővárosi követi. Ugyanakkor a kép összességében túl vegyes ahhoz, hogy a baloldali ellenzék vidéki kudarcait elsősorban a médiának tulajdonítsuk: az okokat inkább máshol kellene keresni.

  1. ábra. A magyar lakosság médiafogyasztásának fő jellemzői iskolai végzettség szerint (legalább heti rendszerességű fogyasztók százalékos aránya)

blog7_2.jpg

Ezek után már talán nem meglepő, hogy a Medián 2017. április 21-e és 26-a között készült felmérése szerint a népesség az áprilisi napirendet pártpreferenciától, médiafogyasztási szokástól, és településtípustól szinte függetlenül érzékelte: minden csoport elsöprő többsége – felkínált válaszopciók nélkül, tehát magától – valamilyen formában a CEU-t emelte ki, mint a saját szempontjából fontos ügyet. A szakirodalom szerint a spontán említések mutatják meg a legjobban, hogy mi van a választók közéleti gondolkodásának középpontjában – ez talán közelíti azt, hogy valójában mennyire gondolják fontosnak az egyes témákat, eseményeket. Az alábbi táblázat első felében (közvélemény-kutatás) az látható, hogy az egyes társadalmi csoportok milyen jellegű, témájú ügyeket említettek (a különböző említéseket utólag vontam össze ezekbe a kategóriákba), a második felében (tartalomelemzés) pedig azt, hogy a két vezető híradó milyen arányban foglalkozott velük.

  1. táblázat. A közvélemény napirend-érzékelése és a kereskedelmi híradók tematikája áprilisban.

(„Mi történt az elmúlt hetekben a magyar közéletben, ami felkeltette az Ön érdeklődését, amit a saját szempontjából fontosnak tart?” Spontán említések, illetve híradós bejátszások százalékos aránya)
blog7_3.jpg

Vastagon kiemelve látható, hogy a teljes mintában a CEU-ügy (és a vele összevont, de jóval kevesebbszer említett civiltörvény) mennyire háttérbe szorított minden mást: az első három sorban feltüntetett témák együtt az említések több mint felét kapták. A válaszok többségéből nem derült ki, hogy mi az illető véleménye, igaz, minden tizedik válaszban karakteres kormánykritika volt felfedezhető (második sor), és csak minden huszadik válaszról derült ki az, hogy támogatja a Fidesz elképzeléseit („sorosozás”, „műbalhé” stb válaszok, harmadik sor). Összességében azonban a hónapot a kormány számára kedvezőtlen ügyek uralták: a „szokásos” korrupciós ügyek (negyedik sor) és a nyomor felidézése (utolsó előtti sor) nem volt ritka, de az orosz befolyástól való félelem és az – utóbb visszavont – munkatörvénykönyv módosítás-tervezete sem erősítette a kormány iránti szimpátiát. Mindössze 17 százalék volt azok aránya, akik kifejezetten a Fidesz forgatókönyve szerinti válaszokat adtak (a migránsoktól, Brüsszeltől és Sorostól való félelem, illetve népjóléti intézkedések). Az, hogy 7 százaléknyi válaszadó több hónappal korábbi ügyet említett, bizonyítja, hogy a közvélemény jelentős része csak jókora késéssel tudja követni a politikát. Szintén fontos tanulsága az adatoknak, hogy csak kismértékben függ össze a pártválasztás és a napirend-észlelés: még a kormánypártiak zöme számára is a CEU volt a legfontosabb téma. Szintén minimálisak az eltérések a kistelepülésen élők, illetve a két vezető kereskedelmi híradót nézők válaszainak mintázatában is. Az utóbbi különösen annak fényében meglepő, hogy egyébként mennyire más dolgokat kívántak tematizálni a híradók: noha a Tények nagy műsoridőt szentelt Vona Gábor, az RTL Klub pedig a kormány ekézésének, a nézőik napirend-érzékelésében ez nem látszott meg. Februárhoz hasonlóan most áprilisban is kirajzolódott a két híradó teljesen ellentétes témaválasztása: az RTL Klub szinte csak ellenzéki, a Tények szinte csak kormánypárti ügyekkel foglalkozott, mindkettő az „elvárható” hangvételben, tálalásban.

Végül, CEU-ügyben a vélemények irányára is vonatkozott két kérdés. Az ezekre adott válaszokból kiderül, hogy a népesség túlnyomó többsége elítéli a „Lex CEU”-t: a tüntetések céljaival is jóval többen értenek egyet, mint ahányan nem (3.  ábra), amikor pedig egy karakteres ellentétpárból kellett választani, akkor az ellenzéki véleményt (szégyenteljes, hogy a kormányzat ellehetetlenít egy kiváló egyetemet) osztotta a társadalom abszolút többsége, a kormánypártival (a CEU privilegizált helyzetben van, jogos az új szabályozás) csak bő egyharmad értett egyet (4. ábra). Ráadásul az ellenzéki vélemény nagyon sarkosan lett megfogalmazva, erős jelzőkkel, egy enyhébb állításra talán még többen bólintottak volna rá. Noha nincs az ábrán, de semmilyen szignifikáns különbség nem volt településtípus és iskolai végzettség szerint: a vidékiek és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők is ugyanilyen arányban ítélték el a kormány törekvését. Egyedül a kormánypárti szavazók helyeslését nyerte el a felsőoktatási törvény módosítása, noha figyelemre méltó, hogy még közülük is minden negyedik válaszadó ellenezte a törvényt. Még a párt nélküliek és a Jobbik szimpatizánsai is több, mint kétszer annyian ellenzik, mint támogatják, a baloldali választóközönség pedig egyhangúan utasítja el.

3. ábra. A CEU-s és civil tüntetésekről szóló vélemények megoszlása pártpreferencia szerint (százalék)

blog7_4.jpg 

4. ábra. A „Lex-CEU”-ról szóló vélemények megoszlása pártpreferencia szerint (százalék)blog7_5.jpg

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ronadaniel.blog.hu/api/trackback/id/tr3012537305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Geo_ 2017.05.24. 19:24:14

Meglepő (a tájékozottság)

Azért a Fidesz szimpatizánsainak ezt elküldeném :-)

geo1.blog.hu/2017/05/24/lex_ceu_lex_civilek_lex_orban

Volocsájev nem eshet el 2017.05.24. 22:33:19

@Geo_:
Inkább a tájékozatlanság meglepő, mivel a lex CEU a 2004/LXI törvény hivetalos neve. Maga Soros is így használta a Magyar Bálinthoz írt levelében

Ha egy ilyen alapvető tényt ennyire tartósan képes kiforgatni a média, akkor minden mást is

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2017.05.24. 23:13:18

Engem speciel erdekel hogy kinek adnak a azaudiak penzt vagy az oroszok. Ha rajtam múlna a radikális iszlám miatt a vallasokra is kiterjesztenem a civil tv. hatályát. Tudjuk kell ki kit miert pénzel. Ez eletfontossagu. Ne értem mit nem lehet ezen érteni. Sipakilnak az orosz befolyás ellen de nem akarják tudni kit penzel az orosz.pk. Vagy a kínaiak. Tenyleg nem erdekel titeket?

Geo_ 2017.05.25. 00:02:18

@Volocsájev nem eshet el: igen, én is csak arra gondoltam, hogy egyáltalán elér hozzájuk a hír. De egyelőre még az lehet, hogy esetleg megbézik a TV2-t és az RTL-t - majd a TV2-nek adnak igazat.
De nem fogják megnézni a nevezetes lex CEU-t mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0400061.TV - vagy Hiller István (igaz, egyszer elmondta a lényeget), de szenvtelenül tűri, hogy utána Gulyás Gergely pofátlanul azt nyomja, hogy már három ízben is született kormányközi megállapodás OKTATÁSI témában.

Geo_ 2017.05.25. 00:06:20

@FILTOL: Szerinted nem figyelik a muszlim közösségeket?

Annak egyébként nem lennék az ellensége, hogy minden szervezet legyen átlátható - de akkor minden. Sőt: a svédek mintájára: minden személy is. De ez a mostani un. lex civil a zaklatáson és megbélyegzési szándékon kívül semmi másra nem alkalmas.

Circum 2017.05.25. 00:42:56

"a lakosság igen jelentős része politikai ízlésével teljesen ellentétes médiatartalmat is fogyaszt (ezért is tűnik az én szememben öngólnak az MSZP kormánypárti médiát bojkottáló döntése)" -- ebből szerintem pontosan az ellentéte következik, mint amire a szerző jutott: ha egy kormánypárti ember elolvassa az ellenzéki (vagy független) médiatartalmat is, akkor az MSZP baráti vagy semleges közegben is el tudja juttatni hozzá az üzenetét, nem kell személyével "támogatnia", hogy a manipulatívan dolgozó média hamis képet tudjon közvetíteni róla.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az MSZP részéről ez jó döntés, de szerintem a szerző érvelése sántít.

anyo05 2017.05.25. 06:20:58

Sőt, növelte a fidesz népszerűségét:)))))

gigabursch 2017.05.25. 07:53:11

Jó lenne, ha a büfégenderidióták rájönnének arra, hogy az egységsugarú jómunkásember adófizetők nem szeretik azt, ha azt látják, hogy az adóforintjaik hülyeségre mennek el.
Az, hogy sok megy el valamire, még tudomásul veszik (pl. autópálya-túlárazás, ami mindenhol és mindenkor jelen van), de azt, hogy pl. olyan képzések vannak, amiknek az égvilágon semmi értelmük nincs és azt látják hogy ezzel szemben a kormány fellép, az csak egy dolgot jelent jelen esetben => támogatják a kormányt. Mert az egyébként alkotó munkára képtelen romkocsmatöltetlékeket mocskos módon utálják a hétköznapi emberek.
Még akkor is, ha a CEU viszonylag igen-igen kevés adóforintból működik.
Ugyanis ez utóbbi mondat már nincs bent az egységsugarú jómunkásemberek ismerethalmazában.

Eredmény:
A Fidesz nyert az egész ügyön.
Nem is keveset...

lujo1111 2017.05.25. 09:22:32

@gigabursch: sztem meg egyre több értelmiségi fordul el a Fidesztől a CEU ügy miatt.
az meg OV mániája, h csak a jó munkásember termeli az értéket, és az egyes egyetemi szakok semmit sem érnek. ha másért nem, felsőfokúak között jóval kisebb a munkanélküli, aki ha kell át tudja képezni magát másra is ha a szükség úgy hozza, míg a szakmunkások jó része idősebb korában nem képes új szakmát tanulni, legfeljebb ha rokonszakmáról van szó
amúgy a gender szakot nem a CEU indítja

lezlidzsi84 2017.05.25. 11:32:58

Az, hogy azt hiszik egyesek, hogy "vidéken" nincs internet és mindenki csak M1-et meg TV2-t néz, elég szar bizonyítványt állít ki ezekről a figurákról. Mondjuk hasonló körben az is új volt, amikor megemlítettem, hogy az ország legnagyobb példányszámú napilapja a Kisalföld :) Azokat az arcokat le kellett volna fényképezni :)

gigabursch 2017.05.25. 17:07:53

@lujo1111:
Hány jómunkásmeber jut egy értelmiségire?

Addig, amíg egy nyolc általánost négy első és négy második formában végző kanalas szavazat egyenlő az enyémmel, addig csak ez a fajta matek számít...

Soká éjjen az idiokrácia!
meg az egyenlőség...